Részletek és tartalom

1. Fejezet: Örökbefogadás?!

Részlet

Már huszonhét éves voltam, amikor a munkahelyemen a főnököm bemutatta nekem az új kollégát:

– Rita, ha van egy perced – mondta a főnök a maga visszafogott stílusában –, szeretném neked bemutatni az új kollégánkat: Horváth Szilárdot.

Hála istennek, volt egy percem! A mai napig emlékszem arra a rövid bemutatkozásra és kézrázásra...

Tartalom

Megismerkedtem Szilárddal az új munkatársunkkal, majd egymásba szerettünk. Röpke nyolc év után összeházasodtunk, majd gyermeket szerettünk volna. Mivel orvosi problémák merülnek fel nálunk, örökbefogadásra jelentkezünk. Hasznos alap információk az örökbefogadásról. Jelentkezés a TEGYESZ-ben (Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat), megismerkedtünk Anitával az örökbefogadási tanácsadónkkal. Felsorolása az örökbefogadáshoz szükséges dolgoknak. Lánykérés az örökbefogadás miatt, hogy házasok legyünk. Esküvő szervezés, közben egy magzat elvetélése. Esküvő.

Pszichológiai vizsgálat, három napos tanfolyam összefoglalása, egyéb tények az örökbefogadásról, aztán csak vártunk, vártunk, vártunk, vártunk, vártunk.


2. Itt vagyok!

Részlet

 

Csörög a telefonom! Csörög a telefonom! Csörög a telefonom! Atyaúristen! Fel kell vennem, fel kell vennem, fel kell vennem!  – felpattantam a munkahelyi számítógépem elől és rohantam a folyosón a könyvtár felé, ahol nyugodtan lehet telefonálni. Foglalt! Erre a telefonra vártam már két éve, és az a nyamvadt könyvtár pont akkor volt foglalt. Gyorsan behúzódtam hát egy ablakmélyedésbe.

– Halló, Fehér Rita! – vettem fel a telefont, miközben alig bírtam megszólalni az izgalomtól.

– Üdvözlöm, Rita, Üveges Anita vagyok a TEGYESZ-től. Jó hírem van a számára! Annál a kisfiúnál, akit múltkor említettem önöknek, az első helyre léptek. Az elsőnek kiemelt pár ugyanis, családi okokra hivatkozva, most nem fogad gyereket. Alkalmas önöknek jelenleg egy örökbefogadás?

– Igen, alkalmas – rebegtem bele a telefonba. Ó, de még mennyire!

– Akkor jöjjenek el péntek délelőtt kilenc órára a TEGYESZ-be, és keressenek meg engem. Ismertetjük a kisfiú anyagát, és ha úgy döntenek, hogy szeretnék megismerni, azonnal megtehetik, mert a nevelőszülő be is hozza őt aznap. Szombaton meg már el is kezdhetik az ismerkedés folyamatát, ha minden jól alakul.

– Rendben, ott leszünk! – válaszoltam lelkesen...


Tartalom

Felhívtak a TEGYESZ-től, hogy van egy örökbefogadható kisfiú. Szilárd reakciója, beszélgetés a főnökömmel. Rövid sztori előzetes látogatásunkról a TEGYESZ-nél. Találkozás Marcival és a nevelőszülőjével Anitával. További információk az örökbefogadásról. Felkészülés az ismerkedésre, majd az ismerkedés három hete. Közben kiköröztem a cégtől és egy csomó ember reakcióját megismertem az örökbefogadásra. A legtöbb pozitív volt. Utolsó nap a nevelőszülőknél, Marci hazahozatal. Kettős érzelemvilág: a nevelőszülő sír, mi boldogok vagyunk.


3. Kihelyezés

Részlet

Az ismerkedést a kihelyezés követte, ami egy hónapig tartott. Ehhez a gyámhatóság engedélye volt szükséges, amit úgy szereztünk meg, hogy az ismerkedés végén megjelentünk ott egy meghallgatásra. Ez volt az első alkalom, hogy a gyámhatósághoz mentünk, és nem a TEGYESZ-hez, kicsit meg is voltunk szeppenve. A kelleténél hamarabb is indultunk el, de semmiképpen sem akartunk elkésni ilyen komoly, hivatalos helyről. A városunkban a gyámhatóság a kormányhivatal épületében van, a második emeleten. A korai indulásnak köszönhetően húsz perccel hamarabb érkeztünk, mint a megadott időpont volt.

– Jónapot kívánok! Horváthék vagyunk, önhöz jöttünk tíz órára – köszöntem be az ajtóban állva az ügyintézőre.

– Rendben, rendben! Majd hívom önöket! – szólt egy aktahalmokkal körülvett megfáradt ember. Így aztán szépen kivártuk a sorunkat a hosszú folyosón elhelyezett székeken ülve.

Próbáltunk kötetlenül beszélgetni Szilárddal, de nem igazán sikerült a fesztelenség. Az utolsó pillanatban megjelent egy hölgy is az ajtó előtt, aki láthatóan otthonosan mozgott ebben a közegben.

– Kérem, jöjjenek be! – szólt pontosan a megbeszélt időpontban az adminisztrátor.

Tartalom

Egy hónapos kihelyezés vagy úgymond „próbaidő” története. Gyámhivatali ügyintézés. Ismerkedés a szomszédokkal, az ő reakcióik az örökbefogadásra. Látogatás a TEGYESZ-től a második és negyedik héten. Marci kezdeti heves érzelemkitörései lassan elcsendesülnek. Az örökbefogadás pszichológiája. Váratlan vendégek érkezése.


4. Otthon, édes otthon

Részlet

Egy új, csodás világ tárult elém: a kisgyerekesek világa, amiről eddig nehezen hittem el, hogy létezik. Ha az ember reggel bemegy a munkahelyére és csak késő délután jön el onnan, nemigen találkozik kisgyerekesekkel. De van, létezik egy kisgyerekes világ! Engem ez a felfedezés nagyon boldoggá tett. A délelőtti órákban előtűntek a babakocsis anyukák, akik miután bevitték az óvodába, iskolába a nagyobbik gyereküket, a kicsivel elindultak játszóterezni, vásárolni, sétálni, orvoshoz, védőnőhöz, nagyszülőkhöz, hivatalba stb. Mi is becsatlakoztuk ebbe a körbe, bár babakocsiban soha nem toltam Marcit (nagyon sajnálom, hogy életének eme szakaszából én kimaradtam), hanem mindenhová a kis szürke műanyag motorján mentünk (esetleg még autóval vagy kerékpárral). A legjellemzőbb emlékek bennem ebből az időszakból, hogy Marci robog előttem a kismotorján előbb lassan, majd egyre gyorsabban, aztán hirtelen megáll, és megnéz egy autót, motort, teherautót, traktort, kamiont, buszt. Meglepődve fedeztem fel, hogy az emberek mennyire kedvesek a kisgyerekekhez: a mogorva busz- és villamossofőr mosolygott és integetett; egy motoros felültette a gyereket féltve őrzött járművére és megmutogatta neki a gombokat; az eladók a boltban ajándékot adtak; sőt volt úgy, hogy az előttünk a pénztárnál sorban álló vevő vásárolt neki egy csokit; egyszer pedig egy markolós beültette Marcit az ölébe, és ásott vele egy kisebb gödröt.

Sokkal jobban megismertem a környéket, ahol laktunk. Elkezdtem beszélgetni a közelebbi és távolabbi szomszédokkal, a környékbeli boltosokkal. Felfedeztem, hogy van több játszótér is a környéken, amiről addig fogalmam sem volt.

Az első hetekben azonban nagyon zavarban éreztem magam a játszótereken. Láttam azt a sok anyukát, apukát, akik mindig tudták, mikor mit kell tenni, én meg nem. Legalábbis akkor ezt gondoltam. Azért a zavartság egy kellemes boldog érzéssel is társult, hogy végre én is itt lehetek egy kisgyerekkel.

Tartalom

Egy eddig ismeretlen új világ tárul elém: a kisgyerekesek világa. Játszás, játszóterezés. Elhatároztam, hogy bilire szoktatom Marcit. Apa felhívta rá a figyelmemet, hogy ne erőltessem a dolgot, mert nemrég fogadtuk örökbe, sok ez neki. Pár hónap múlva, amikor már megszokott minket, szobatiszta lett.
Az első utánkövetés tapasztalatai. Érkeznek az új okmányok. Körzeti orvos váltás okai. Az anyasággal járó új „szakmák” listázása. Kapcsolattartás a nevelőanyukával. Az örökbefogadás folyamatos ismertetése Marcival mesekönyveken, beszélgetéseken keresztül. A második utánkövetés tapasztalatai. Jelentkezés a második gyerekre.


5. Munka és óvoda

Részlet 1

– Helga néni!

– Igen, Marcikám?

– Én egy másik néni pocakjából születtem!

 – Rendben van, Marci. Menj, játsszál tovább!

A gyerekek nem tudnak titkot tartani, mindent elmondanak az oviban, ami otthon történik, és persze jól ki is színezik. A fenti párbeszéd közvetlenül azután az este után történt, amikor Marci feltette a rettegett kérdést:

– Anya, én a te pocakodból születtem?

– Nem, szívem, nem. Te egy másik néni pocakjából jöttél ki.

– Miért?

– Mert ezt jelenti az örökbefogadás, amiről már beszéltünk.

– Miért? Elmeséled?

– Egy másik néni pocakjában növekedtél, majd amikor megszülettél, otthagyott a kórházban. Ekkor Anita ment érted a kórházba és ő nevelt téged, amíg örökbe nem fogadtunk. Nagyon szeretett, és volt sok testvéred is, akikkel sokat játszottál. Ő volt a nevelőanyukád. Azután jött a telefon nekünk, hogy érted mehetünk apával.

– Nagyon sokat vártál rám?

– Nagyon!

– Nagyon-nagyon-nagyon sokat?

– Igen!

– Nagyon örültél?

– Nagyon!

– Eljátszod?

– Rendben. Csing-csing! Halló, itt egy szép kisfiú, lehet érte menni! Jaj de jó, jaj de jó!

Részlet 2

Sok vicces szokása lett Marcinak nálunk:

Egy időben WC papírokat rakosgatott egymásra a WC tetején. Volt úgy, hogy nyolcat-kilencet is felpakolt egymás tetejére, alig érte el a legfelsőt. Közben pedig folyamatosan azt mondogatta, hogy fa-fa-fa. A fa lett a jele az óvodában is, mert ezt még ő is ki tudta mondani már a kezdetektől fogva és lerajzolni is egyszerű (meg az autót már hetekkel előtte lefoglalta valaki). Mikor hazajöttem az első szülői értekezletről, és elmondtam Szilárdnak, mit választottam, nagyot nézett. Kiderült ugyanis, hogy neki is ez volt a jele annak idején az oviban, bár erről nekem fogalmam sem volt. Érdekes egybeesés lett ez apával.

Egyszer Marci kint játszott az udvaron, én pedig bent pakoltam a házban. A pakolás végeztével kimentem az udvarra és az alábbi kép fogadott: Marci ül a szalonnasütőhely romjaiban és homokozik a szénporban, miközben a homokozó tőle csak két méterre volt. A gyerek arca és ruhája tiszta korom, a szalonnasütő téglái szétdobálva mindenfelé. Az arcán hatalmas vigyor volt, az enyémről viszont lefagyott a mosoly. (Hála istennek ebből azért nem lett rendszeres szokás.)


Tartalom


Először családi napközi, majd az óvoda kezdete. Az óvoda és az örökbefogadás. További beszélgetések Marcival az örökbefogadásról. Orrmandulaműtét, felháborító orvosi hozzáállás és tudatlanság az örökbefogadó szülők jogi státuszáról. A kedvenc plüsskutya, Vau-vau története: hogyan várt Marcira, hogy végre hozzánk kerüljön. Marci vicces szokásai.  Örökbefogadásos és valódi szülinapok. Egy ismerős örökbefogadott gyermek iskolaváltása, mert a tanárnője utálta örökbefogadott volta miatt. Csörög a telefon, érkezik a tesó.

6. „Tesó

Részlet 1

– Fúj, de csúnya! – kiabált Marci, és jól oldalba lökte a tesóját. – Büdös!

– De mi csúnya rajta, szívem? – kérdeztem kétségbeesetten.

– A pulcsija – paff egy ütés a felkarra –, a nadrágja – puff egy ütés a lábra –, a cipője – durr, egy rúgás a lábba. Anya vigyük vissza! Nem kell!

Zsombi üvölt a verés miatt, Marci sír kétségbeesetten, én meg kénytelen vagyok a kisebbiket kimenteni a további ütlegelések elől, de közben a nagyobbikat is meg kellene nyugtatnom, mert ki van borulva a féltékenységtől. Én is ki vagyok borulva.

És ez egy fél évig így ment nálunk.

Részlet 2


A légycsapót mind a két gyerek nagyon imádja, mivel azzal jókat lehet csapkodni. Az első igazán önfeledt közös játékukat is egy légycsapóval játszották. Nyugisan ültem a nagyszobában, amikor egyszer csak hatalmas zajjal berobbant a két fiú. Elől Marci robogott, mögötte pedig Zsombi tűnt fel egy légycsapóval a kezében. Hirtelen megijedtem, hogy mekkora balhé van a két fiú között, de miután meghallottam a hangos kacajukat, megnyugodtam, bár csak egy pillanatig. A következő pillanatban ugyanis rájöttem, hogy a játék tárgya az, hogy Zsombi hatalmasat lendít a légycsapóval Marci felé, aki röhögve elugrik előle, így aztán megint meghűlt bennem a vér. Egy darabig figyeltem őket, és gondolkodtam, hogy most mi legyen. Egyrészt végre rettentően jól érezték magukat együtt, másrészt, ha betalál Zsombi erőteljes lendítése, akkor abból jó nagy piros folt és sírás lesz. Kockáztattam, és hagytam őket játszani. Úgy döntöttem, hogy az összekovácsolódásra most nagyobb szükségük van, ezért nem avatkoztam be. Nem is lett semmi baj, meglepő módon vigyáztak egymásra. Idővel letették a légycsapót és életük első közös birkózásába csaptak át. Én meg boldognak éreztem magam, hogy ezt is megértem és természetesen felvettem mindent a telefonom kamerájával.


Tartalom

Megismerkedés Rómeóval, majd a családba kerülése. Névváltoztatás: Rómeóból Zsombivá. Marcin eluralkodik a testvérféltékenység. Aggodalmaim, hogyan fogadják az óvodai ismerősök Zsombit. Rájönnek-e, hogy nem voltam terhes, hanem örökbefogadtunk. Példák kitérő válaszokra a terhességgel, örökléssel kapcsolatban. Óvodai betegségek, Marciban még mindig tart a testvérféltékenység, ennek „kezelése”. Érkeznek Zsombi új okmányai. Téli kirándulás. Zsombi anyapótló plüssállata. Zsombi nő és erősödik, Marci kezdi megszeretni a tesóját. Nyaralás, majd újabb telelés. A két gyerek eltérő habitusa: Zsombi nyugodt, Marci pörgős. Zsombi vicces szokásai. Büszkén gondolom, hogy ezek a MI GYERMEKEINK!


Epilógus: Család

Részlet

A kisgyermekes családok szokásos túlterhelt, de izgalmas életét éljük negyvenéves fejjel az örökbefogadásnak köszönhetően.

Az oldal a világ legkönnyebben használható weboldalkészítőjével, a Mozellóval készült.

 .